Hogyan készíts házi juhsatot?
Ha van finom friss tejed, van oltód, sód akkor a többi már csak a fantázia dolga.
A különböző baktériumok összekapcsolódnak a tejben lévő fehérjével, zsírral, ami a sajt állagát ízét befolyásolja. Majd a tejcukornak a préselés, sózás, érlelés során van fontos szerepe, a sajt ízének, illatának, aromájának kialakulásában. Ez maga a fantázia, ami a különböző népek sajtjain, különböző képpen érződik. A világ minden tájának megvan a saját jellegzetes sajtja, ami csak ott tud elkészülni. Mindenkinek a saját sajtját kell megalkotni.
A friss tejből mire sajt lesz, különböző folyamatok mennek végbe.
Alvasztás:
Melegítsd fel a tejet 38-40°C-ra, öntsd hozzá az oltót, majd alaposan keverd el. 30-40 percig hagyd a tejet nyugalmi állapotban pihenni.
Jó, ha tudod, hogy a sajtok jellegének kialakulása függ a tej beoltási hőmérsékletétől, az oltó mennyiségétől és az alvadási időtől.
Alvadék felaprítása:
A kocsonyaszerűen összeállt alvadékot vágd fel először nagy, majd egyre kisebb kockákra mindaddig, amíg el nem érted a kívánt sajtrög méretet.
Az alvadék felületének megnagyobbításával több savó tud kiszivárogni, így keményebb sajtot tudsz készíteni. Minél egyenletesebb az alvadékod, annál egyenletesebb lesz a sajttésztád is: ezt a rendszeres átkeveréssel érheted el.
Ha szárazabb sajtot szeretnél készíteni, végezhetsz utómelegítést is. A melegítés hatására a sajtrögök zsugorodnak, és újra beindul a savószivárgás. A műveletet óvatosan kell végezni, az alvadék 5 percenként körülbelül 2°C-ot melegedhet. Az utómelegítés hőfoka kemény sajtoknál 50-60°C, félkemény sajtoknál 40-50°C is lehet.
Alvadék formázása:
A sajt a formázás során kapja meg az alakját, nagyságát. A formázáshoz szükséged lesz sajtformára vagy sajtkendőre, és a savó elszivárgását biztosító edényre, alátétre. A formák lehetnek fából, veszőből, agyagból, fémből, műanyagból. Az alvadék az edény aljára süllyed, a tetején lesz a savó: ebből próbálj minél többet kiszedni, hogy könnyebb legyen a formázás. Ha az alvadék már leadta a megfelelő mennyiségű savót, akkor kezdd el átszedni a formába az alvadékot. Jól nyomkodd meg, hogy a lehető legtöbb savó távozzon.
Sajt préselése:
A préselés célja, hogy tömör, szilárd sajtot tudj készíteni. A súly alatt az alvadékban maradt savó kifolyik, az alvadékrögök még jobban tömörödnek.
A préselés idejére még nem szabad hideg helyre vinni a sajtot, mert „megfázhat”, ettől pedig megkeseredhet. A préseléshez megfelelő hőmérséklet 20-23°C. A lágy sajtokat és némelyik félkemény sajtot a saját súlyának megfelelő súly alatt préseld. Préselés alatt a sajtokat forgatsd meg, először 10-20 percenként, aztán 60 percenként, majd egyre ritkábban.
A sajttípusok kialakulásában a préselésnek is nagy szerepe van. A szükséges súly lehet önsúly, de akár lehet a sajt többszöröse is. A préselési idő 2 óra és 48 óra között változik.
Sózás:
A sózás felelős a sajt ízért, sósságának kialakulásáért, a kéregképződésért és a tartósításért. A sajttípusoktól függően állíthatod be a sófürdő töménységét, ami 10-30 % -os is lehet, illetve időtartamát, amelynek szélsőértéke akár 2-96 óra is lehet. A meleg sófürdőben gyorsabb a sófelvétel, az ajánlott hőmérséklet 15-18°C. A sófürdő hűtőszekrényben 4-6 hétig is eláll, de felfőzéssel nem árt néha fertőtleníteni.
Érlelés:
Nem minden sajt kívánja meg az érlelést. Ha viszont emellett döntesz, a jellegtelen nyers sajtból értékes, nagyra becsült sajtot tudsz előállítani.
Az érlelés során a tejcukor és a tejsav elbomlik, az így termelődött szénsav hatására pedig lyukak képződnek a sajtban. Ha melegebb pincébe viszed a sajtot, akkor intenzívebb lesz a gáztermelés, tehát lyukacsosabb sajtod lesz. Ha hideg pincében érlelsz, tömörebb, szárazabb sajtot kapsz.
Különböző sajtokhoz különböző érlelőkamrákat kell létrehozni, ahol a hőmérsékletet és a páratartalmat is tudod szabályozni. Fontos még az érlelőhelyiségek szellőztetése is.
Az érlelő polcok kialakításakor arra ügyelj, hogy azok jól szellőzzenek, jól tisztíthatók és fertőtleníthetők legyenek.